Ha koppanó léptek visszhangja elhal,
Köd mögül fényszárnyú tündérek gyűlnek,
Zöldsapkás manók a gombák kalapján,
Lábukat lógázva vidáman ülnek.

Gyengéd unikornis hószőre csillan,
Szomját oltani a patakhoz lépked,
Sellők halfarka megcsobban a vízben,
Ajkukról felzeng a bájoló ének.

Fák mögül bumfordin kilép a rétre
A basszust dörmögő mézelő medve,
Tücsökhegedűsök húzzák a nótát,
Nyúlfiak dobolnak feszes ütemre.

Törpecsapat lépked, kezükben lámpa,
Vállukon csákánnyal mennek a hegyre,
Ásító torkával várja a tárna,
Hogy ma is leljenek smaragdkincsekre.

Fa ága reccsen, az idő megdermed,
Minden elenyészik, varázsütésre...;
Két gyerek poroszkál a harmatos úton,
Titkait elrejti az erdő mélye...