Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció
Feltöltve: 2009-10-02 00:38:03
Megtekintve: 1886
Mozi után
Mozi után hazakísértél.
Ez is csak volt,
mint a filmvásznon a vadnyugat.
Szívdobogás,
mogyoróscsoki-morzsák,
kamaszhangulat.
Későn értünk haza,
andalgás, csillagok,
talán a Hold is,
marasztalt a kiskapu sarokvasa,
őriztem, mint antik ereklyét:
Ugye még nem indulsz haza?
Persze nem kérdeztem.
Néha csönd volt, vagy leginkább az.
De az is jólesett.
Nem mondtál semmit,
úgy volt természetes.
Dúdoltam is, hangtalan.
Nem érdekellek,
korábban mondtad.
De akkor mi ez a zavar?
Véletlen voltunk, tévedés,
nem értettük,”mi ez, mi jó nagyon,”
könnyű érintés volt a kezdet,
József Attilát mormolón
fogtunk félszegen kezet,
kék és barna remegés
kétes egyensúlya szemezett
a kapualjban, s nem tudtuk befejezni
mi el sem kezdődhetett.
Indultál volna, engem is vártak,
Mögöttem moccant a redőny.
- Szia, remélem, látlak!
- Persze holnap, vagy még azelőtt…
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-10-07 20:36:53
Szép vers!:-)
Gratulálok Aysa!

Üdv.: Chilli
2009-10-04 20:46:35
Olyan kedves vers ez Aysa! Akivel történt hasonló annak idején, az most mosolyogva a távolba mered. Én is. :-)
2009-10-03 12:42:37
Szinte egy jól sikerült fényképhez hasonlít a vers, magunk előtt látjuk azokat a "kiskapui perceket". Sikerült alkotás.
2009-10-03 08:21:19
Köszönöm!
Azt a törékeny , finom hangulatot szererettem volna megörökíteni, és ezek szerint sikerült!
A hibát javítottam.
Üdv:Aysa
2009-10-02 20:55:42
Ez nagyon ott van!

Egy egyszerű, mégis érzéseiben benyomásaiban bonyolult, érzékeny hangulat, a mindennapiság varázsa, ami mégis különleges, és egyszeri.
Semmi nagyzoló "érzelemhömpöly", "csak úgy" az élet egy pillanata maga.

Egy hiba: "De akkor mi ez zavar?" hiányzik egy névelő. Javítsd.

Ettől eltekintve, szívből gratulálok!

Üdv: Hajcihő