Asszonyt keres magának a linkóci nyest
Tutujgatna ő is fess, kis nyesteket.

De hírére ódzkodik minden hölgymenyét,
Anyósként senki sem tisztelné, mint vejét.

Nyestünknek rossz híre nem alaptalan,
Ha kocsma, az asztalnak ő alatta van.

Iszákosabb, mint a lepényhal meg sáskarák,
Apátiába s nihilbe serkenti naponta magát.

Bírja ám a szeszt, mint a szívópapír,
De italos kedvvel ugyancsak tapír.

Pálinkából repetázni meg sose rest,
Költséges bolondéria: árát ne keresd!

Nála, mást nem, rügyet hajt az adószedő.
A kricsmiben a zónapörkölt bizton nyerő.

Hogy gyermeket szeretne egyszerű az ok:
El szeretné inni a családipót-lekot!