Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció
Feltöltve: 2008-10-25 20:07:23
Megtekintve: 1815
Ősz
1.

Domboldalon ledér fű aranylik.
Szél kócolja, kacéran szalad,
útra omlik. Lágy, puha ölelés
karolja a bokrokat.


2.

Vörös szegéllyel rozsdáll a lomb,
a napfény halvány mosoly, hiteget,
a látóhatár peremére az ősz
ecsetje ken ölelő színeket.

2008.10.01.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-10-26 17:59:54
Köszi, dunyha!
2008-10-26 17:59:37
Kedves Chilli!
A festés azért szerepet játszott csizmaristván egyik őszi képét nézegettem, aztán lett második kép is, amit én festettem!:)
A Te ecsetkezesésed az igazi, nagyon tetszik, amit varázsolsz általa!
Köszönöm!
Üdv.Aysa
2008-10-26 17:56:44
Kedves Elek!
Köszönöm!Látod elő is csalogattad Chillit!:)
2008-10-26 13:28:04
Valóban szép!
2008-10-26 12:08:57
Itt vagyok!:-)))
Csoda szép képeket írtál le! hasonló gondolatokat fogalmaz meg egy festő ember, amikor a természet ilyen illékony pillanatait próbálja megörökíteni. A lelkemnek tetsző, ahogyan bánsz a Te "ecseteddel"!

Szóval, gratulálok Aysa! Igazán szép a versed!

Üdv.: Chilli
2008-10-26 08:49:19
„az ősz
ecsetje ken ölelő színeket.”

Ha most kevesebbet festenek a fiuk, ( hol vagytok chilli!?), igazad van, akkor fessél Te!