Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció
Feltöltve: 2007-04-23 06:34:26
Megtekintve: 1771
Kezek
Homlokod gondok vonalazzák,
szemed körül árnyékot vet a hétfő,
tétova mosolyod vigyázzák,
kik ismerik tegnapod ízét.

Nem indulsz új utakra ismét,
régi köröket rósz egyre,
munkás kezed erőtlen erejét,
ejted tenyerembe.

Tenyerén hordozott kezed óvón.
Benne lelt énem menedéket,
Házam volt, kapcsom, erős hálóm
mely visszavonzza, ki megtévedt.

Felhős tekinteted árnya eltűnik,
gondod tova rebben,
én kapaszkodom ismét,
s lelem menedékem tenyeredben.


Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-31 11:08:23
Kedves fefo!
Köszönöm, a verssorokat is. :-)
2007-05-31 08:52:15
"Mert ha játék az élet
csak veled játszanám.
De ha ének az élet,
csak neked dalolnám !"

Nem tehetek róla, de erről ez jutott eszembe, mintegy folytatásul. Elragadóan szép vers!

szeretettel fefo