Feltöltve: 2007-03-13 07:38:50
Megtekintve: 1787
Éjjel (akrosztikon)
É jszaka árokban lopakodnak az árnyak,
J eges magány oson a párálló csendben,
J aj annak, kit haza sose várnak,
E gyedül teng, hideg ágya vetetlen,
L enne valakinek ő is, az egyetlen...
J eges magány oson a párálló csendben,
J aj annak, kit haza sose várnak,
E gyedül teng, hideg ágya vetetlen,
L enne valakinek ő is, az egyetlen...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-29 23:38:58
Jó a fantáziád, és jók a "megoldások", szépen felépíted a verseidet. Csak így tovább, szeretnék még sok ilyesmit olvasgatni Tőled...Köszönöm! tux...