Feltöltve: 2007-03-13 07:36:43
Megtekintve: 1741
Novemberi akrosztikon
N yarunk a vénasszonyos, ím őszbe fordult,
O któberünk aranyló köntöse földre hullt.
V issza az esztendő kereke nem csikordul,
E lőre forog feltartóztathatatlanul.
M ár csupaszon nyújtóznak az ágak,
B ogyók égnek tar ágak hegyén,
E rdőnk szőnyegét eső korhasztja,
R ebben, riogat, sűvít az őszi szél.
O któberünk aranyló köntöse földre hullt.
V issza az esztendő kereke nem csikordul,
E lőre forog feltartóztathatatlanul.
M ár csupaszon nyújtóznak az ágak,
B ogyók égnek tar ágak hegyén,
E rdőnk szőnyegét eső korhasztja,
R ebben, riogat, sűvít az őszi szél.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-27 17:17:55
Írtam neked ide egy szépet, de elszállt .
Na most előveszem a közhelyeket, talán megmarad:
Nagyon tetszik, látom minden hónapot megcsináltál.
Bár nekem többnyire mást mondanak a hónapok és évszakok is, de a tieid, is elgondolkodtatnak és nagyon szépek.
Lám csak közhelyekkel is el lehet mondani az igazat.