Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció
Feltöltve: 2007-03-07 02:08:13
Megtekintve: 1755
Egy álmos délután egyedül...
Bon Jovi hangján nótába kezd a hangfal,
Porszívó-zúgás tördeli a kiénekelt íveket,
Távolban türelmetlen, bántó
telefoncsengés remeg.

A csönd belül van, felötlik néhány kósza gondolat:
Még javítanom is kell, s a lakás úgy látom szalad!
Mosástól nyűrött ágynemű álmodik forró vasalót,
és porcicák bújócskáznak a könyvespolc alatt.

Füzetkupac szalad szét az íróasztalon,
tegye csak, hagyom; a lépcsőházat még felmosom.
Az ablak tárva, bent illatozik a korai tavasz,
kint virágtalan még, de földszagún igaz.

Fréziák fecsegnek liliommal,
névnapot köszöntő zálogok,
a mogyorós csoki morzsái földrehulltak,
félig telt poharamban napsugár motoz.

A fotelben levetett ing,
széthagyott CD-k a polcokon,
félpár zokni árválkodik sután, párját kutatja,
vagy csak gondolom.

Családom is szétszéledt a hétköznappal,
ha körbenézek rájuk gondolok...
és ősi női szeszéllyel
összepakolok.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-15 18:18:33
Kedves vendég! Valóban az, és megtörtént esetet dolgoztam fel!:-) Köszönöm, hogy olvasol! Üdv:Aysa
2007-05-15 18:17:36
Kedves crexcrex !
Mert vannak ilyen ősi szeszélyek::-)
2007-04-23 21:02:20
Jó, különösen az utolsó sora :-)!