Messzi távolból hívlak Téged,
jöjj hozzám, és ölelj kérlek.
Lelkemen ne legyen urrá a magány,
csókod lángtengerében égjen a szám.

S minden perc ünneppé váljon,
szürke napokon is szárnyaljon álmunk.
Mert mikor mélyen szemedbe nézek,
tudom miért és mitől szép az élet.

Élvezni akarom veled minden pillanatát,
forró tested őrjítő, szép mámorát.
Mely a legcsodásabb templom az éjben,
hol a ragyogó csillagokkal áldozok érted!