Feltöltve: 2008-05-12 18:05:50
Megtekintve: 1708
Fohászom
Sötét éjszakában egymagam járok,
de nem félek, szavam Istenhez bocsájtom.
S kérek erőt és hitet a nagy útra,
mely végén a hegyeim várnak ködbe borulva.
S suhog a fenyves a Hargita lábánál,
csurog a borvíz a hegyoldalban a kis forrásnál.
S a lányok szemében egy jobb világot látok,
s áldást kérek hát, az Isten vigyázzon!
de nem félek, szavam Istenhez bocsájtom.
S kérek erőt és hitet a nagy útra,
mely végén a hegyeim várnak ködbe borulva.
S suhog a fenyves a Hargita lábánál,
csurog a borvíz a hegyoldalban a kis forrásnál.
S a lányok szemében egy jobb világot látok,
s áldást kérek hát, az Isten vigyázzon!
Otthonról Hazamenni!!!!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-05-28 09:24:20
Kedves trubadur! Szép és jó verset írtál! gratulálok! A Hargitát én már láttam, azóta is odavágyok vissza! Aki egyszer látta azt a gyönyörűséget, minden vágya és álma az lesz, hogy még egyszer láthassa. Ha arra jársz, öleld át szemeiddel helyettem is azt a csodát. Üdv. G.
2008-05-16 13:36:26
Köszönöm Drága Fefo ezt a csodás kívánságot, és ígérem gondolok Rád ha majd újra a Hargitán járok! ölellek: trubadúr
2008-05-16 11:06:16
Elnézést, nem kellett volna versbe tördelnem, Belátom, versnek rossz a hozzászólásom, de a tartalmát vállalom. szeretettel fefo
2008-05-16 11:04:04
Indulj hát,
legyen kellemes utad,
ragyogjon rád az ég
ügyelj poggyászodra
de még jobban vigyázz magadra.
Legyen melletted az Isten.
mint segítő utitárs.
Köszöntsd a Hargitát
helyettem is,
nem láttam őt még soha,
de lelketekből
gyönyörűséges képe sugárzik,
lelkemig ér
fenyveseitek illata.
Versedből lélek, honvágy és őszite szeretet árad. Érzem. ölellek: fefo