Feltöltve: 2007-07-18 22:16:41
Megtekintve: 1658
Ragyog a napfény, vidám az utca
Ragyog a napfény, vidám az utca,
a parkban a platán, rügyeit hozza!
De én még emlékszem a télre,
mikor eléd mentem a térre,
s azóta is csak várok Rád,
bár széttépi szívem a magány!
a parkban a platán, rügyeit hozza!
De én még emlékszem a télre,
mikor eléd mentem a térre,
s azóta is csak várok Rád,
bár széttépi szívem a magány!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-07-19 17:32:02
köszönöm:)
2007-07-19 12:47:57
le....bocs:-)
2007-07-19 12:47:43
Értem! fontos, hogy így írtad el amit éreztél, nyilván ez fejezi ki legjobban!
De ne feledd, én kívülállóként olvasom, és így is tetszik:-)
2007-07-19 12:06:59
hát... én itt az ellentétet hangsúlyoznám inkább ki, vagy éppen azt nyomnám el! érdekes érzések voltak bennem, amikor megírtam!
2007-07-18 23:15:38
Ragyog ez a kis vers, vidám, az utolsó sortól eltekintve. Mondhatnám azt, is, hogy ez egy jókedvű magányérzés:-) Legalábbis nekem!