S lám ez lett a vég, oly kevés szép után
megtörve, fájva sóvárgok egy lány iránt!
De a lány csak hallgat, nem felel nekem,
szótalansága átok szerelmes szívemen!

Kellesz nekem bármit is tettél s teszel,
az édes álom bensőmben sosem múlik el!
Ahogy csillogott szemed, fogtam két kezed,
s csak éreztem az élet szép szerelem!

De egy perc, s pillanat ezt tette velünk,
s mondta egymásé már soha nem leszünk!
Hát harcra készen állok a sorsal,
mert illetni akarlak szerelmes csókkal!