A tavaszi erdőben bántaosan járok,
szép szerelmemre csak nem találok!
Vagy Ő nem talált rám a világban,
fél kitárni a szívét szerelem nyilára!

Nem tudom mit tegyek, s hová legyek,
kiálltásom elnyeli az erdős rengeteg!
De csak török előre a sötétben,
hogy elérjelek egyszer édes!