Egy érzés az, mely áthat most
Sokan kérdezték már, hogy most mit?
Őszintén a válaszom még mindig a semmit
Ne is várjon senki egy ideig mást.

Egy másik tény, ami már megőrjít
Egy szó, mely nem hagyta el a számat
Egy szó, mely régen sokat jelentett és még jelent
A helye most csak csendet és ürességet

Hogy mit tehetnék, kérdezi egy hang
Semmit válaszolja egy másik
Tenni kéne egyáltalán valamit?
Vagy meg várni, amíg az élet tart lehet

Próbálom áltatni magam és azt mondani
Nem nincsen semmi, jól vagyok, tessék nézni
De ismer mindenki, az álca már nem én vagyok
Az álca voltam és ez már én vagyok

Se jókedv, se mosoly, se élet
Igen ez lettem és minden más halott
Hogy leszek-e még az ki voltam
Jó kérdés bevallom

A szót sem bánom és az időt sem
Ahogy semmi mást igyekszem
Elég nagy szavak, tudom
De még talpon vagyok, hiszem

Régen mondtam volna most valamit
De mára elfogyott, ami mögötte volt
Hogy mi is, igen talán a hit
És még mindig számít

A hit volt az, ami erőt adott
E nélkül már nem hiszek semmit
Sajnálom, hogy ezt kell mondjam
Annak már vége, amit hittél rólam