Feltöltve: 2009-10-30 12:38:25
Megtekintve: 2148
A megafon
A hipermarket a Város közepén magasodott.
Hatalmas, többszintes épület volt, óriási üvegtáblákkal, neonokkal, és rejtett fényekkel, tükörfényes folyosókkal, adóvevős biztonsági emberekkel, fogkrémmosolyú eladókkal.
Sokan megbabonázottként hömpölyögtek, ténferegtek a kirakatok, boltok, és reklámok között.
És a hangosbemondó csak ontotta a híreket: Jól jár, ha idejár! Nagy leértékelés! Most vásároljanak akciós fűnyírót! Édességosztályunkon jelentős kedvezmények! Jövő héten szardíniakonzerv érkezik! közölte a behízelgő hang.
Az emberek csak jöttek-mentek, látszólag ügyet sem vetve a hangosbemondóra, aki takarítást kért a hetes sorba, eladót rendelt a műszaki osztályra és osztályvezetőt az élelmiszerekhez.
A nép csak hömpölygött, akár vér az érben, kerülgették egymást félszóval bocsánatot kérve; vagy egy-egy árucikkért lökdösődve, a bevásárlókocsit türelmetlenül tolva maguk előtt.
Itt minden úgy volt kialakítva, hogy már a legkisebbek is ide akarjanak jönni: beülhettek a bevásárlókocsiba, és dodzsemként vezethették, a pénztárnál pedig különféle nyalánkságok sorakoztak.
A település szélén egy vegyi gyár működött.
A Város lakói különösebben nem törődtek vele, tudtak róla.
Néhányuknak munkát adott.
Egy kora délelőtti órán bekövetkezett a katasztrófa: az üzem telepén álló tartályokból lassan, de biztosan hömpölyögve szivárogni kezdett a gáz, és alattomosan sziszegve kúszott a házak felé.
Az evakuáció szinte azonnal megkezdődött.
A gyerekek nézelődtek, nem értve, miért kell kirándulni menniük?
Néhányan pánikba estek, mit is vigyenek magukkal: fényképeket, Bibliát, alvós macit ?
Közben az Áruházban nem szűnt meg az élet ezúttal bébiételt, pelenkát, kerti traktort és barackbefőttet kínáltak akciósan.
A buszok az első csoportokkal elhagyták a település határát jelző táblát, majd miután biztonságba helyezték a csoportot, azonnal fordultak is vissza.
Egész álló nap így vitték az embereket: az idősebbeket rá kellett beszélni, van, akit nyugtatni kellett, de nagyobb fennakadás nem történt.
Az utolsó busz utasai még hallották a lemenő Nap fényében, ahogy az Áruház fényes ablakai mögött épp akciós fűmagot kínálnak.
2009. október 20.
Hatalmas, többszintes épület volt, óriási üvegtáblákkal, neonokkal, és rejtett fényekkel, tükörfényes folyosókkal, adóvevős biztonsági emberekkel, fogkrémmosolyú eladókkal.
Sokan megbabonázottként hömpölyögtek, ténferegtek a kirakatok, boltok, és reklámok között.
És a hangosbemondó csak ontotta a híreket: Jól jár, ha idejár! Nagy leértékelés! Most vásároljanak akciós fűnyírót! Édességosztályunkon jelentős kedvezmények! Jövő héten szardíniakonzerv érkezik! közölte a behízelgő hang.
Az emberek csak jöttek-mentek, látszólag ügyet sem vetve a hangosbemondóra, aki takarítást kért a hetes sorba, eladót rendelt a műszaki osztályra és osztályvezetőt az élelmiszerekhez.
A nép csak hömpölygött, akár vér az érben, kerülgették egymást félszóval bocsánatot kérve; vagy egy-egy árucikkért lökdösődve, a bevásárlókocsit türelmetlenül tolva maguk előtt.
Itt minden úgy volt kialakítva, hogy már a legkisebbek is ide akarjanak jönni: beülhettek a bevásárlókocsiba, és dodzsemként vezethették, a pénztárnál pedig különféle nyalánkságok sorakoztak.
A település szélén egy vegyi gyár működött.
A Város lakói különösebben nem törődtek vele, tudtak róla.
Néhányuknak munkát adott.
Egy kora délelőtti órán bekövetkezett a katasztrófa: az üzem telepén álló tartályokból lassan, de biztosan hömpölyögve szivárogni kezdett a gáz, és alattomosan sziszegve kúszott a házak felé.
Az evakuáció szinte azonnal megkezdődött.
A gyerekek nézelődtek, nem értve, miért kell kirándulni menniük?
Néhányan pánikba estek, mit is vigyenek magukkal: fényképeket, Bibliát, alvós macit ?
Közben az Áruházban nem szűnt meg az élet ezúttal bébiételt, pelenkát, kerti traktort és barackbefőttet kínáltak akciósan.
A buszok az első csoportokkal elhagyták a település határát jelző táblát, majd miután biztonságba helyezték a csoportot, azonnal fordultak is vissza.
Egész álló nap így vitték az embereket: az idősebbeket rá kellett beszélni, van, akit nyugtatni kellett, de nagyobb fennakadás nem történt.
Az utolsó busz utasai még hallották a lemenő Nap fényében, ahogy az Áruház fényes ablakai mögött épp akciós fűmagot kínálnak.
2009. október 20.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
