Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lola
Alkotások száma: 46
Regisztrált: 2007-01-17
Belépett: 2013-02-02
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Versek) (2)
-Versek (44)
Feltöltve: 2007-02-09 10:01:12
Megtekintve: 1848
A halál
Lesújtás vagy megváltás?
Nem tudni mi vár ránk.
Körülötted mély gyász.

Jobb már Neki odaát - mondják,
Olyanok kik nem próbálták.
Betegségből kiutat nem látsz,
Hosszan "élvezed a halál előjátékát.

Ha gyorsan jön, Rá még nem vársz,
Előtte érthetetlenül állsz.
Kérdi,- Na, mire vársz?
Elbújni nem tudok, tudom, megtalálsz.

Válhat az élet innen pokollá,
De ha szerencséd van mennyországgá.
Utolsó percek vállnak órákká,
Vagy örökkévalósággá.

Az élet, minek állomásán,
Tetteid számadásán,
Áll a család sírva, árván.

Koporsód láttán,
Halk zene hallatán,
Egy érzés borsódzik mindenki hátán.
Csak ennyi, ennyi volt tán?

Pedig még mennyi mindent nem láttál,
Após, nagypapa nem voltál.
E földi élet oltárán,
Ily hamar leáldoztál?

Egy új világot kaptál,
Ott is haza találtál,
Várt szülő, barát Rád,
Megmutatja a lélek másvilágát.

Nem tudod mi vár odaát,
Viseld sorsod ott is méltón hozzád!
Itt rengeteg szeretetet adtál, kaptál,
Imába foglaltattál.

Fegyelmezett, alkalmazkodó voltál,
Sokat segítettél, tapasztaltál,
Örömszerzésen munkálkodtál,
Soha nem mást vádoltál.

Szíveddel, lelkeddel lángoltál,
Tested nem kímélve csak adtál, adtál.
Magadnak sem vallottad be, hogy elfáradtál.
Ez előtt még a tudomány is tehetetlenül áll.

Kértük, légy szíves harcoljál!
Mert mindenki haza vár!
Szerelmed kétségbe esetten áll,
Mert élni Nélküled, nem kíván.

A búcsú napján,
A család mindent másképp lát,
Szalag, virág a fejfán,
És előtte mindenki értetlenül áll.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-02-09 23:46:51
Bambula! volt már vidámabb oldalunk is. Tudod csak azt lehet eldobni ami van, de azt meg is lehetne becsülni, vagy szépíteni.
2007-02-09 23:40:00
Picúr! Azt is ki kell érdemelni.
2007-02-09 23:39:10
Most olvastam egy jó novellát itt az Artagórán: Egerészölyv Régen volt. Olvassátok el és vidámabban foglalkozzatok a felvetett témával. Üdvözlet mindenkinek az oldalon. Örültem a "találkozásnak". Jó éjszakát, szép álmokat! Lola, neked is. Majuli.
2007-02-09 23:33:11
Editke! Igazságtalanok vagyunk az Élettel, mindenki csak arról beszél ami rossz benne. A jót, meg a szépet természetesnek vesszük.
2007-02-09 23:21:35
Sokszor voltam úgy szeretnék kibújni a bőrömből,mint a cserebogár ....
2007-02-09 23:06:25
Ha költő lennék, az életről hosszú verset írnék. Egy kolegám édesapja súlyos beteg volt, halála előtt mondta: maga az élet valami csoda, szeretnék még veletek maradni, még akkor is, ha borzasztóan szenvedek, inkább legyek így, mint ne legyek!
2007-02-09 22:15:44
Latyak! Az élet sem fájdalom mentes, a halál sem az. Szeretném, ha a Te okos fejeddel inkább az életed szebbé tételén gondolkodnál. Szeresd az életet és Ő meghálálja.
2007-02-09 22:04:28
Sacikám! ha köcsög volt akkor meg minek neked, száz másik van helyette, aki nem köcsög.
2007-02-09 21:57:06
Sacikám, Trutymó! Azok a társak nem érdemeltek meg titeket, jót tettek veletek, hogy már nincsennek. Ne hagyd, hogy bárki is megrontsa életedet. Te vagy az élted kovácsa. Lehet, hogy közhely, de abban van az igazság.
2007-02-09 21:50:47
Editkém! köszönöm, Te látod jól. Sőt pont az lényeg, hogy nem kell elmenni. Ide kell jönni. Ameddig csak lehet maradni kell.
2007-02-09 21:45:06
Hé ééé...Barátok! Jobb helyen vagyunk itt ,.mert így szemmel tudjuk tartani egymást. Ez nem vigasz. Én úgy vagyok vele azt hagyom utoljára.Kedves Tanárúr ! tudod, hogy hányan szeretnék ezt a kort megérni.Kevesen dicsekedhetünk ilyen korú baráttal vagy családtaggal. Jó egészséget kívánok Neked.
2007-02-09 21:36:34
Ez a vers nem arról szól, hogy el kell menni. Amig élünk, amig lélegzetet vehetünk, addig ne akarjunk elmenni, arra még van idő.
2007-02-09 15:37:33
Nagyon elgondolkodtató,mélyenszántó gondolatokat feszegetsz. Jó vers:nekem tetszett. bogi
2007-02-09 14:55:41
Talán nincs ember, aki nem gondolkodott el az általad feltett kérdéseken. Válasz nincs, csak sejtések. De úgy kell leélni a ránk szabott időt, hogy utolsó perceink ne legyenek gyötrelmesek .