Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: FairyTears
Alkotások száma: 16
Regisztrált: 2007-01-03
Belépett: 2007-06-10
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (16)
Feltöltve: 2007-01-03 23:16:43
Megtekintve: 1719
Nagyapóhoz
Jöttem tarka házikóba
téli hidegben.
Beengedett egy apóka
nem szólt semmit sem..

Remegő kezei
arcom simogatták,
Csillogó szemei
gondolataim hajszolták.

Meleg volt odabenn,
ropogott a kályha.
Elkezdett mozogni
pici, vékony szája:

-Hogy vagy Tubicám?
-Jól nagyapó.
Összetapasztotta
ujjaimat a hó.

-Örülök, hogy látlak.
Pihenj meg itten!
Kicsi tubicámnak
jól befűtöttem.

-Köszönöm nagyapó!-
Suttogtam remegve
de szíve jóságától
melegségben hevülve.

Láttam görcsös kezein
dolgos szorgalom jelét.
Láttam kék szemein
türelmes jellemét.

Megrezzent arccal
elmosolyodott,
én hozzá bújtam
s ő magába folytott.

-Ejj jányom!
De rég öleltelek
Oly hamar nagy lettél,
hogy rád sem ismerek..

Vicsorgó foggal
huncutan nevetett,
majd akaratosan
almával etetett.

-Nem kérek!Köszönöm
Mintha nem hallotta volna
az almát erőszakosan
a számba tolta.

össze rágtam falatját
Nevetve, viháncolva,
Mintha nagyapó melett
ujra gyerek lettem volna..

Mikor könnytől csillogó
szemem időre tekint,
kedves nagyapámat
megölelem megint.

Elköszönök tőle:
-Hív a kötelesség!
sötétre haza érek.
Itt egy puszi,tessék.

-Szervusz Tubicám!
Vigyázz magadra!
Elhagyom nagyapót
szeretettől hatódva.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!