Csepeg a vérem az aknába
halkan hullik bíboron ajkára
öszeforr a két vér
végül egy csatornába ér

Lágyan perzsel a vörös jég
mely a két szívből eggyé ég
félve folyik a visszaúton
de rájövén fordul a határúton

Újra s újra eggyéforr
a félelem lassan eltompul
többé talán visza nem fordul
s a kettő örökké egy szívbe torkoll