Magányosan járom a kihallt erdőt,
reményeim a múltból egy lelőtt vaddal eljött.
Vágyom egy társra,ki segít a bajban
s a falkát hevíti a síri zajban.

Egy farkas a falka ellen fordul,
a trónratőr s a vesztébe torkoll.
Végül magányosan kullog a tóhoz,
sánta lábával beleugrik s csatlakozik a hólthoz.

Mára ismét magányban járom az erdőt,
keresve keresem ki a halálból eljött.
Szánnak a társak s a vezér,
de szerelmet az életben nem lelél.

Társat leltem egy hóltban
s csatlakozott az élőhöz a pórban.
Mára a magány eltűnt,
de a falka szeretete felém kihüllt.

Elhagytam a régi hazám,
szánom de a magány végre hátra hagyám.
Boldogan éltem végső éveim,
távozni boldogan tettem s megkezdődtek új éveim.