mindenbe téged teremtelek
feloldva a magányt.
némaságod bennem lüktet
gyere velem
vár ránk, egy legyezőre festett világ.
nézd! itt minden más,
itt lehetünk egyek
az ég akár egy elnyúlt barna medve,
szürke hegyeken játszik a fény.
kék tó vizén, mi csak felhőpamacs
cölöp hajó úszik csendben.
látom a reszkető csíkot a kékben
ez szíved a tenyeremben.
tus sziklákon kék lombot fúj a szél
s tán őz legel a firka erdő rejtekén.
acélfényű alakzatok a háttérben
ha akarom komor hegylánc,
vagy egyszerűen borús ég.
itt mindent lehet
hisz csak legyezőre festett kép.
csendes hegyek, bősz sziklák,
nyújtózó égbolt, kék falevél.
s tán megbújva egy redőben
csak te és én.