Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Hybrid
Alkotások száma: 12
Regisztrált: 2006-12-03
Belépett: 2015-02-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (1)
-Versek (5)
Képgaléria
-Fotók (1)
Feltöltve: 2013-03-19 09:54:21
Megtekintve: 1755
Az én békém

Hosszú ezüstalagúton sisteregve
hemoglobin-fénnyel fröccsenti szét agyam.
Alélva gurul be ágyam alá a félelem;
S ráhinti testem millió csillagútra.

Hasadó rügyek n?nek mellemen,
S duzzadó vulkán ölemben.
haragos indáim tüskevirágokkal
temetik be rémült arcomat.

meger?szakolom a zöldet, a kéket, a sárgát,
Körmöm alatt háncsokban lóg a vörös förtelem.
hullámokban kóvályog az elfeledett tér;
Ó, könnyes okádék, ez itt az életem!

Szólj nekik, az ejakulált emberkéknek,
mert hányás íz? mosolyom körberág!
emelj a hangra fel, apró ürülékek
királyn?je, acélos halálvirág.

Most már ki fogok szállni, ismét szúrnak a fények.
Távoli közelségbe görbülnek a messzeségek.
Felébred a gy?lölet, és nyújtóznak a sikolyok,
az alvadt foltok is beszélnek már.
ablakom hajnali fényt köp szét szobám falain.
visszatértem, s hideg kezekt?l rettegve várom,
mikor ölel át ismét a heroin.


Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-03-20 09:14:10
megdöbbentő korrajz..
szállj ki..szállj ki..szállj ki..
NE EL !! :)))))))))