Emlékezz arra, mikor nőnek a virágok,
Már nyílnának a kertedben,
De előtte letéped őket,
Félúton...
Olyan ez, mint mikor egy szerelem megszakad,
Valaki eltépi a szállat.
S az ki nem hajt már újra!
Nem lehet azt a virágot ide-oda dobálni,
Mert él, élőlény úgy, mint mi.
A szerelem megszakadása ugyanolyan fájdalommal jár
Mint a szegény virág letépése,
Épp mikor kibontakozna, s menne a fény felé
S épp kezdi megszokni a létet a jelent,
MEGÖLIK.