Tudod, azt mondják, a halálban mindenki egyenlő. Eltűnik a határ szegény és gazdag között, teljesen. Nekem az az érzésem, hogy nem is tévednek nagyot. Egy darabig úgy tűnt, mégis, és ez a tévedés a civilizáció végét fogja jelenteni. Persze most már mindenki tudja, enélkül is véget érhetnek a dolgok. Figyelsz egyáltalán rám? Különben is, felesleges türelmetlenkedned. Nem tart már sokáig.

Emlékszem, az újságok a harmadik gyilkosság után kapták fel a hírt. Tudod, lassan a huszonkettedik századba lépve elég furcsa a rituális gyilkosság. Az emberáldozat. Ezért döntött úgy az Ügyészség, hogy felkérnek minket szakértőnek. Te nyilván nem nagyon értesz az ilyesmihez, de én eléggé híres vagyok a szakterületemen. Meg tudom különböztetni az őrült kaszabolást a szertartásos jelek vágásaitól. Mikor megtaláltuk a rituálé eredetijét az egyetemi könyvtárban, a média rögtön ráharapott a kiszivárgó információkra. Híresebbek lettünk, mint valaha! Felolvasok neked a kedvenc cikkemből! Lehet, hogy ismerős lesz.
"Amikor alig pár évtizede, az ezredforduló után a Nemzetközösség felszámolta az erőszakos vallások területi és személyi bázisait, nem sejtette senki, hová fog ez vezetni. Az iszlám, a keményvonalas katolicizmus, a mormon szélsőségesek, és még számtalan apró szekta eltűnésével a világ fellélegezhetett. A hagyományos terrorizmusnak leáldozott, legalábbis úgy tűnt. Ám semmi nem pótolhatta az űrt, amit a lelkekben maradt. Bár a vallást kikiáltották annak, aminek valóban lennie kéne – a lelki gondviselés útja, remény az embereknek a kozmikus magányban –, a felszín alatt ott vibrált valami ki nem mondott feszültség. Sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb kitör, és ami akkor következik, drámaibb lesz akárhány terrorcselekménynél." Majd még folytatom, most elég ennyi. Van még időnk holdkeltéig.
A nyolcadik gyilkosság után már én is elkezdtem hinni a kósza jóslatoknak. Tudod, mi volt a furcsa? Az áldozatok kivétel nélkül híres emberek voltak, bár nem a szó hétköznapi értelmében. Ne gondolj filmcsillagokra, énekesekre vagy közéleti hírességekre. Neked nyilván ezek a híres emberek, de az áldozatok olyanok voltak, akik a saját területükön alkottak kiemelkedőt. Kutatók, tudósok, egy író és egy orvos. Precízen végeztek velük, az utolsó vágásig ugyanolyan volt mindegyik holttest. Kicsit büszke vagyok rájuk, bár magasra rakták a lécet. Nagyon fontos ám a szertartásos körítés! A hurokforma rajz a nyakon, a kivágott szív és a szimbólum a homlokon, amely bizonyos hiedelmek szerint nem engedi át a lelket a túlvilágra. Szabályos emberáldozat. Nem hittem volna, hogy valaha is poros könyvek helyett élőben tanulmányozhatok ilyesmit. A lényeges kérdést ismét egy újságíró fogalmazta meg: "A XXII. század küszöbén, az általános jólét és létbiztonság korában kinek lehet szüksége emberáldozat bemutatására, és kinek szól a rituálé, melyhez hasonlóról más országokban is beszámoltak már az utóbbi napokban." A könyvtárban talált leírás eléggé töredékes volt, csak sejthettük, hogy nem felsőbb hatalmaknak szánt kedveskedésről van szó.

A forró nyom szó szerint az ölünkbe hullott. Az egyik áldozat kicsivel túlélte a támadást, köszönhetően egy kocsmai verekedésnek, ami kigyűrűzött az épület mögötti sikátorba a hátsó ajtón át. Alaposan meglepődtek a szorgoskodó gyilkosok! Mindkét társaság hamar észbekapott, a részeg tömeg mégsem merte üldözőbe venni a menekülőket. Mondjuk, azért az aprópénzért, amit a rendőrség nyomravezetői jutalomnak nevezett, én sem törtem volna magam túlságosan! A mentősök nem tudtak segíteni a nyomorulton, így gyorsan kikérdeztük az egyik nyomozóval. Tudod, milyen sok vér folyik ki az emberből akár néhány vágásból is? A megtudott információkat profin tálalva láttuk viszont másnap a reggeli lapokban.
"Lassan körvonalazódik egy társaság képe, amely nagy emberekre vadászik. Amit a gyilkosok által kántált szövegből az áldozat ki tudott hámozni, az alapján még több vérre számíthatunk. Tömeges gyilkosságokra. Sötét erőkre, az éjszakában portyázó emberi ragadozókra, világvége-jóslatokra, a bibliai Armageddonra. A Nemzetszövetség elvette az emberektől az isteneiket, így más megoldás után kellett nézniük. A megfelelő módon bemutatott áldozat a végrehajtójához köti a gazdátlan lelket, erejét átadva neki, kvázi istent csinál belőle. A kilátások sötét jövőt vetítenek elénk, ha az emberek kegyetlenebbjei így próbálják biztosítani a lelki üdvüket. Talán eljönnek azok az idők, melyről a régiek úgy beszéltek, ember lesz embernek farkasa?" Tényleg képszerű a leírás, bár szerintem kicsit hatásvadász, jobb nem jutott eszedbe? Bizony, eljöttek azok az idők. Ha néztél híradót a napokban, láthattad az izraeli "szarvas szörnyeteget", és hallhattál az utána következő csoportos öngyilkosságokról. Én sem tudom, mi is lehetett pontosan, ami akkor előjött a tengerből, de biztos hamar megtalálnám a Jelenések könyve idevágó részét. Persze nem mintha számítana. Nekem a Nyugat-Európai dolog tetszett a legjobban, tudod, ahol a holtak kiásták magukat a sírjukból. A filmrendezők élőben is tanulmányozhatták, hogyan mozog egy igazi élőhalott! Brazília dzsungel-közeli városaiban a néphagyomány szörnyei tizedelik az embereket, igazán látványos felvételeket mutattak be róluk, sajnos csak a késő esti hírekben. Nem értem, miért féltették a kiskorú nézők lelkivilágát, hiszen sorban megvalósulni látszott az összes világvégejóslat! Még egy fél óra, és megnyugodva hátradőlhetek én is. A múlt héten abbahagytam az áldozatok számlálását. Majdnem százan vannak már, tudtad?

Két hónapja még ordas babonaságnak mondtam volna azt, hogy mások lelkét a magunkéhoz kötve istenekhez válunk hasonlatossá. Akik megtették, mégis hittek benne, és a hit sok furcsaságot művelt ám a történelem során! Most nem kell félnünk, az egyetem bezárt, nem jár erre senki. Nem akarok lecsúszni a dologról! Ez nekem nagyon fontos, tudod?! Lehet, hogy a halálban tényleg mindenki egyenlő, én azért mégis szívesen javítok az esélyeimen. Lemásoltam a lélekkötő szimbólumot, nehogy elvétsem. Nézd milyen szép! Pedig nem vagyok nagy rajztehetség. Végre! Szerintem ennyi holdfény elég lesz! Sajnos most be kell adnom még egy kis nyugtatót, így, látod, nem is fájt annyira! Ne haragudj, de a fejedet is le kell kötöznöm, nehogy nekem nekiállj ficánkolni! Ha nyugton maradsz, igyekszem nagyon gyors lenni! Látod ezt? Több ezer éves obszidián áldozótőr, az Andokból származik! Tényleg nagyon tetszett a cikked, megérdemled, hogy ne fájjon annyira.

Most pedig a homlokodra metszem a szimbólumot.