CHRISTINE:
Álmomban énekelt, és megjelent
egy hang mely megszólít és hív engem
és álom már csupán e furcsa lét
a Fantom, kit elrejt a sötétség, lelkemben él

FANTOM:
Énekelj hát velem, hisz sorsod ez
a hangom megtalál, bármit teszel
és bár most elfordulsz, hogy visszanézz
a Fantom, kit elrejt a sötétség, lelkedben él

CHRISTINE:
Arcod ki látta már, örökre fél
álarcod én vagyok...
FANTOM:
Hangod enyém...
EGYÜTT:
Hanguk egyszerre száll, így zeng az éj
a Fantom, kit elrejt a sötétség, lelkemben / lelkedben él

FANTOM:
Mindig is tudtad, hogy egy éjjelen
a mélyből eljövök...
CHRISTINE:
És elviszel...
EGYÜTT:
E mélység százezer titkot mesél
a Fantom, kit elrejt a sötétség, lelkedben / lelkemben él