Aranysárga napfény
keserű-édesen
folyik szememből
szerte testemen

Szomorú-kedvesen
letörli mindenem
a ráragadt sót
az emléked nem

Arcod bőrömön érzem
mindig lüktet
énekel a Hold
sikít a szerelmem

Ölel az éj téged
engem is valahol
süket csönd mellette
lekem testedre hajol

Ömlik az álom
átfolyik rajtam
és lehunyom a szemem
örökre halkan
2003.07.02.