Hüvös harmatban mossa arcát
az agusztusi reggel...
Még lebeg a köd dunyha
a cserjés fölött,
De már zajos szárnyas csapat
ébreszt, rigó rikkant,
vörösbegy, kék-szajkó
dicseri az Urat.

Kósza kis veréb oltja a szomját,
majd fürödni támad kedve.
Borzas kis fejét a vizbe mártja...
Egy bamba béka bámulja
-- mily buta dolog -- gondolja.
Nem lenne könnyeb csak ülni benne?
Bár néha repülni volna jó...
mint a fecskék.
Röptibe' fogni a jó falatot...
folytatja a Herceg a gondolatot...
Nem csak igy várni, csak várni...

Csak várni.

***

Hát nem szomorú,
mindenki mást szeretne...
A komikus drámat mimel
tapsot vár a Hóhér, meg ovációt.

A szegény gazdag,
a gazdag meg ...
még gazdagabb szeretne lenni.

Niagara Falls, 1999 Augusztus 15.