Hallowed by thy name

Üldözve a nevétől


Várok a hideg cellámban, hogy a harang ütni kezdjen
Gondolkozok a múltamon, de már nincs sok időm

Mert 5 órakor akasztani visznek
A homokszemekből egyre kevesebb marad

Amikor jön a pap, hogy felolvassa az utolsó áldást
Egy utolsó pillantást vetek
A világra, ami szerint rossz vagyok.

Nem történhet ez néhány kis hiba miatt
Nehéz megállítani ezt a szenvedést
Ez lenne az igaz vég, nem csak egy őrült álom?

Kérem, valaki mondja azt, hogy csak álmodok
Nem túl könnyű megállni, hogy ne sikítsak
De a szavak üldöznek, amikor szólni próbálok
A könnyek csorognak, de miért sírok?
Ezek után nem félek attól, hogy meghalhatok
Nem hiszem azt, hogy itt lenne a vég

Amint az őrök kivisznek a cellámból
Valaki azt mondja, "Isten veled van"
Ha itt van isten, miért hagy meghalni?
Ahogy sétálok, az életem lepereg előttem
És a vég előtt sem bánok meg semmit
Elkapom a lelkem, mert el fog szállni
Jegyezd le a szavaim, hidd, hogy a lelkem élni fog
Kérlek, ne aggódj, hogy mennem kell
El kell mennem, az igazság mögé néznem
Amikor tudod, hogy az időd kicsúszik a kezeid közül
Talán majd megérted
Az élet nem számít, az csak egy furcsa illúzió