Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Dark Lady
Alkotások száma: 58
Regisztrált: 2006-07-20
Belépett: 2008-04-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Elbeszélések (1)
-Gyermekrovat (Versek) (20)
-Versek (20)
Képgaléria
-Rajzok (7)
-Fotók (4)
Feltöltve: 2006-07-20 20:35:36
Megtekintve: 762
A depresszió tengerén
Káosz. Sötétség.
Mi van itt!? Segítség!
Mi történik!? Nem értem...
Hol a szívem!? Nem érzem...
Lelkemben űr, ridegség,
Érzem, lassan elönt a kétség.
Segítség, segítség! - kiáltanám,
De hangom elhal immár.
Elveszett a remény,
Kihunyt az utolsó fény.
Mentőövembe kapaszkodom
Eszeveszett módon.
De jajj! Szakad a kötél!
Egy vékony cérnaszál
Tartja csak már.
S a vihar…! A vihar tombol.
Gátakat dönt,
Mindent elönt.
S az ár…! Visz az ár!
Ki tudja hova sodort már!?
A depresszió sötét tengerén
Hánykolódom én.
Ki tudja kijutok-e valaha?
S ha igen, hova?
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-29 16:00:12
Messze a távolban, A lila színű alkonyatban, Vár egy csillogó palota, Segítő kezek hada, Mind feléd nyúl, hogy a tenger habját legyűrve, A partra rántsanak erőlködve, Nyisd ki a szemed, láss! Lásd, hogy ki segíteni akar nem más, Ismerős hasommás, Mosolyában igéretet láss, Ki ez az idegen aki magadra sosem hagy? Te magad vagy! :)