Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Székács lászló
Alkotások száma: 248
Regisztrált: 2006-07-08
Belépett: 2020-05-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Versek (246)
Feltöltve: 2008-04-07 11:21:06
Megtekintve: 1660
Szabad vagyok
mint szálkásra
kapart priccsen,
csak döglök,
képek karca,
a falakról serceg

ki vár, hol, ... hol,
pedig kanálnyéllel,
szemmel véstem,
amíg emlékeztem,
véstem, ... véstem

de kiét, ... kiét,
te voltál, ... vágy

a mára semmimről
mit tudsz, ... mit,
mert én ... semmit

de ő vár, ... a dögre,
rám, zsákmányára,
biztos bennem,
vár, nem enged,
poklába ránt, megint,
ne is gyertek, ...
értem, már ne

váltók át nem állnak,
nem, nem felelnek, ...
hogy akarat, az enyém,
de miért csak az,
a vágányok ugyanoda,
csak oda vezetnek,
a múltam verte le, ide, ...
értelmem, ... itt, az mi fene

rángat a mentésed,
cibál, el, tudat alatt,
belül sikít, ne zuhanjak ...

de hol vagy, nem tudom,
vár-e andalgó jövőnk ...

találsz-e ismerőst,
ha kapu nyílik és jövök



(2008.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-04-07 22:49:08
szia tux! kösz a véleményedet; igen, ez a keresés, a megidézés, a ráismerés esetlegességeit dobja fel néhány vonallal.
üdv Laci
2008-04-07 19:38:29
...olvasom sokadszorra, és azt hiszem, valami nagyon mélyen lakozó gyökerekről szól e vallomás...Grat! tux...