őszbe borul az ég, ősz felé, ...
itt még csillognak fénysugarak
a jegenyék levelein,
de ott már meleg-füstcsíkok kúsznak
a házak kihűlt kéményein,
itt még nevetnek emberek a strandokon,
de ott már szamovár önti-ontja a tea illatot,
itt még libbennek színes nyári selymek,
de ott már sötétlő esernyők dideregnek,
itt még nyár ragyogja be magát,
de ott már mind gyakrabban mondják:
... ilyenkor, ... ősz felé, ...
s közben jön a tél, lopakodik errefelé


(1970.)