láttad-e mint hunyorgott át a kéken
északszemű ég szinte észrevétlen?

hallottad-e a fémsírást? a száraz
szakállas fűapó sírt - önmagának

a lehetetlen piros bogyókban ért be
- de közelebb került-e messzesége?

tölgyesben őz néz földszín bőre rebben
csend-levél leng elnémult hangszerekben

párája száll alig sejthető hegynek
s a sejtések hegyekké sötétednek

s az a leány? aranyhaja egy másik
mesébe lassan úgyis átsugárzik

míg arcát álmos hegedűre fested
érzed csendjét lehangolt hangszereknek

s hogy intőbbek az árnyékkezek, esték?
ördög szarván a csillag felragyog még