Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2005-12-28 18:33:12
Megtekintve: 670
Újévi fogadalmak
Az óévről újévben olykor kiderül: relatíve jó év volt - az újévhez viszonyítva. Az újévi fogadalomról viszont fehér holló, ha kiderül: nem csupán fogadalom volt, megfogadója meg is fogadta önön fogadalmát.
Utóbbinak alapvető oka abban a hibában keresendő, hogy legtöbben olyasmit fogadnak meg újévi fogadalomként, aminek teljesítésére nem hajlamosak. Ezen segíteni lehet: fogadjanak meg olyasmit, aminek teljesítésére hajlamosak, ami nem esik nehezükre.
Nagy Ötlet!
Vegyünk például egy illegálisan működő kisvállalkozót, aki lakásbetörésekre szokott vállalkozni. Ha újévi fogadalomként azt fogadja meg, hogy azévben egyetlen lakásba sem tör be, hát az nehezen teljesíthető, mert akkor miből fog megélni, esetleg családjával együtt?
Ha viszont azt fogadja meg, hogy lakáskipakoló-kisvállalkozóból lakásbeltartalom-felszámolási nagyvállalkozó lesz, az már sokkal reálisabb célkitűzés. Igaz, több kockázattal jár, de hát nem csupán az üzlet, hanem az ügylet is olykor kockázat szülője. Ez még a nagyon sötét ügyletekre is vonatkozik, mert vak igazságszolgáltatás is találhat olykor szemet, nem csak a közmondásbeli vak tyúk. Aztán memnnyi szemet kell bekötni utána nagy bankókkal!
Ha egy politikus azt fogadja meg, hogy az újévben ellenlábasaival méltányos és tárgyilagos lesz, hát az nehezen teljesíthető, mivel mivel ellenlábasai fogadkozásai felett nem rendelkezik, így végül megcsúfolt-kicsúfolt bohócként hagyhatja el a politikai élet porondját.
Ha viszont azt fogadja meg, hogy politikai ellenlábasairól lerántja a leplet /ha nincs rajtuk lerántanivaló lepel, akkor előbb rájuk teszi/ úgy dicsőséges bohócként sétálhat körbe a politikai élet porondján, és mindenképpen nagy tapsot kap valahonnan. Kétszer ad, ki gyorsan ad /akár pofont is/, kétszer ránt le leplet, aki gyorsan ránt! Tanulni kell a népi mondásokból, ha valaki orránál fogva akarja vezetni a népet!
Fentiekben említett Nagy Ötletem - szégyen, de be kell vallanom! - sajátmagam eddigiekben még nem hasznosítottam, nem hagytam el járt utat a járatlanért, így nem is jutottam előre. Az újévi fogadalmak teljesítése terén egyáltalán nem!
Egyik évben - régen volt, talán igaz is volt - Leninről olvastam, aki akkor még Vlagyimir Iljics megszólítással kissé rokona volt a népeknek /a "vengerszkij naród"-nak is, habár sokan csak úgy viszonyultak ehhez, mint ahogy rokonságukhoz általában/. Nos, nagyon megtetszett, hogy Lenin milyen gyönyörű rendet tartott az íróasztalán, piros ceruza itt, más színűek ott, egy helyen a tollak, fegyelmezetten meglapuló papirosok... Elrestelltem magam, megfogadtam: az újévben én is ilyen nagy rendet tartok az íróasztalomon /persze, az is igaz, hogy a Lenin által képviselt Rendet egy bizonyos rendetlen, anarchista nő nem helyeselte, és ezt szegény államférfinak pisztolyával is kinyilvánította, de nálam ilyen anarchista nő nem volt a láthatáron, mivel feleségem semmilyen nőt - anarchistaságtól függetlenül - nem engedett rá e láthatárra, lévén okos asszonyka, aki nem egyetlen évre fogadkozik/.
No, mit cifrázzam: nem tudom, hogy a ceruzák, tollak, papirosok vagy másféle tárgyak voltak a hibásak, de az íróasztal-rend nálam nem ment az újévben /sőt, az utána következő újabb és újabb években sem/.
Persze, már előzőleg is akadtak bajok újévi fogadalmaimmal, ha méginkább visszaforgatom az Idő kerekét. Egyetemistaként megfogadtam például, hogy az újévben rendszeresen látogatom az előadásokat. Igen, de a rektorság nem fogadta meg, hogy újévre kicserélteti az előadótermek kínpadjait, melyekben
az óévben lehetetlen volt édes álmot álmodni, sőt, még tisztességesen aludni is. Azon ötletemet, hogy inkább az előadások látogassanak engem, otthonomban, a hierarchiát mánikusan atyaistenítő professzorok viszont elvetették, a távoktatás meg, akkor még, ismeretlen fogalom volt Kismagyarországon.
Node, hagyjuk a múltat!
Eszembe jutott valami... Annakidőtájt, gimnáziumi búcsúmenetünkön, 1956-ban, osztályom meghatottan énekelte az ilyenkor szokásosat: "Ez út hazámba visszavisz, filiszter leszek magam is...". Én, mint az osztály öntudatos DISZ-titkára, ezt nem énekeltem ugyan, sőt, mosolygós lenézéssel tekintettem filiszterségre /polgárságra/ vágyó társaimra. Most azonban felötlik bennem. hogy mi lenne, ha megfogadnám, újévi fogadalmul: filiszter leszek magam is?
Manapság egyre több a polgár, már a paraszt is polgár, ott van pédául az a sok traktoros parasztpolgár, meg, még fentebb, az a sok polgári paraszt...Miért ne lehetnék polgár, filiszter én is, a rózsadombi proletár?!Talán vissza kell riadnom egy kis filiszterezéstől?
Dehogy! Nem nehéz az! Az embert rányomtatják egy ménkü nagy plakátra, ahonnan daliásan, bizakodón óriási "V" betűt mutogat boldognak-boldogtalannak, hogy elhitesse velük: jön a Victory /győzelem/, jön a Változás,
persze, csak ha a V betűt mutogatókra szavaznak. Egyébként a Változás többféle variációban jöhet, oszt' volt már olyan, hogy a választáskor V betűt mutogatók
választás után úgy rúgták v..., azaz hátsófelükön, saját választópolgáraikat is, valószínűleg Alagon is, hogy...
Nem, nem, mégsem leszek filiszter, nem adom fel rózsadombi proletárságom, engem ne nyomjanak plakátra, eleget nyomtak eddigi életemben. sőt, még most is... Majd kitalálok mást, illetve már kis is találtam! Az újévben, megfogadom, próféta leszek! Arra hajlamot is érzek, no meg az nem is veszélyes foglalkozás. Csak arra kell ügyelni: prófétaként az ember mindig rosszat próféciázzon! Az rendszerint spontán bejön, így a prófétát Nagy Prófétaként tisztelhetik /már úgy értem: tisztelhetik, nem tilos tisztelni, - habár ki a csudát tisztelnek Hungaryban, kérdem tisztelettel?!/.
Ha véletlenül valami jó is bejönne /de az lehetetlen!/, akkor sem kell félnie a prófétának: itt a jó vagy magától elromlik, vagy elrontják. Hungary ez!
Igen, igen, ez pompán újévi fogadalom, teljesíthető. Ha pedig az a mondás jönne be, hogy "senki sem próféta a saját hazájában", akkor legfeljebb elmegyek világprófétának.
Hüm-hüm. Ez sem jó, mégsem! Milyen nehéz is ez az újévi fogadkozás, ha a teljesíthetőségre is gondol az ember! Hiszen Jónás sem nagyon boldogult prófétaságával Ninivében...Igaz, persze, az is, hogy rosszul csinálta a dolgot: arra mutatta a "Nini!"-t, meg a "Nono!"-t, amire az Isten parancsolta...Nem ígérnek sikert, kérem, az ilyen próféciák az Ördög Birodalmában...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!