Elbújt kakukk időt kakukkolt.
Váratlan, hirtelen.
Árnyék indult, búsan kaszálta
a fényt a szívemen.

Álmodó tündérpitypanggömbön
bandukolt kék bogár.
Ó, áttetsző pitypanggömb-álom!
Fel kell ébredni már?

Elbújt kakukk időt kakukkolt.
Kis semmi-víz szaladt:
menekült a vékonyka érben
hiába-pillanat.

Árnyék megállt réten, magányban:
hallgató szívemen.
Elbújt kakukk időt kakukkolt.
Már másnak, nem nekem.