Eltévedt egy kicsi madár:
icipici tengelic.
Merre menjen? Merre szálljon
hazafelé? Ez nem vicc!

Búgta neki a gerle:
- Erre! Erre! Csak erre!

Tanácsolta a fakusz:
- Arra! Arra! Arra kússz!

Ellene szólt varjúpár:
- Arra kár! Kár! Arra kár!

Csicseregte a fecske:
- Merről jöttél, kicsike?!

Szarka csörgött-cserregett:
- Emerre gyere, gyerek!

Mást mondott a cinege:
- Ne oda szállj, de ide!

Sírt a pici tengelicke:
- Bajban-búban vagyok ma!
Mondjátok meg: merre szálljak?
Hol vár engem a mama?!

A szárnyában sárga toll van,
szeretete végtelen,
piros arccal tölgyfaágon
szól: - Hol vagy, kis gyermekem?!

Ő a tengelic mamája,
- s itt a kicsi tengelic!
Most már jöhet vígság, tréfa,
mesélő csőr, móka, vicc!

Szállnak, honuk látják fentről.
Lengő ágak intenek:
- Kicsi madár, messze szálltál,
s itt hagytad a szívedet!