Nem ír, de ír. Bár volna ír, - s nem írna!
Polgár barátköre utána sírna,
ha így tenne? Nem tudom. Sok a polgár,
ki lökdösődik. Ez is, az is volt már
a szép lobogók és szólamok terén,
s oly ritkán nézik, hogy ki s miként tevén, -
legfeljebb néhány botrányt odadobnak
a látszatnak, játsszon csak ma és holnap!


No ez kitérő. Térjünk vissza rája:
milyen verses háziasszonykodása?
Hát ő csinos, mit tagadjuk, s kalapja
vidáman, hetykén mosolyt önt a napra,
s ha verset épít fel bájos kacsója,
hull rá kecsesen gavallérok csókja,
s a tincitancit járják Micik, Mancik:
- Gyönyörűség! Édenbe ez a dal vitt!
S a dícséretet - ki irígyli?! - ontja
a színrendszerváltós kaméleonka!

Jó vers valóban az Asszonyság verse?
Valóságot ma oly kevés keresne.
Egy-két különc. Ó, én sem mondom rossznak
rímes világát e Polgárasszonynak!
Egy versbaja van: az, hogy nincsen lelke.
Baj?! Inkább erény ma, hogy lelketlenke!
Ó, Bölcs Piackor! Minek is a lélek?
Gőg kell csupán, mely más blogjához léptet.
S ha más nézet van ott, mint övé, benne
olyan rengést kelt, mintha a Föld rengne,
s ír e rebellis blogba oly gyalázót,
pokolvöröset, rozsdás varjúkár-szót,
no és olyat... ki még értelmes, nézhet:
mikor dől síkja ránk megingó égnek?

AJÁNLÁS:

Korodhoz hű, Kereszteslovagasszony!
Isten blogodban sokáig marasszon!
Nem Rólad e vers, kérlek, ne értsd félre, -
nem vagy Te e Kor ily Egyetlenkéje!
Sok százezer van ilyen, szinte tenger
(nem az a Tenger, miről szeretettel
a Költő írt, - bár köze van a víznek
a fejekben ahhoz: kik tesznek-visznek,
s hogy nem a Víz az úr, hanem a maszlag
a vízfejekben ugyancsak uraztat!).

(2009)