Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-08-11 17:59:45
Megtekintve: 1947
A költő lakása
A költő szép verseket, meséket írt a gyerekeknek, és finomakat főzött a konyhában saját magának, valamint Micu nevű cicájának.
A takarítás terén azonban nem túlontúl jeleskedett.Úgy is mondhatnánk: a költő helyett gyakorta Tessék és Lássék takarított, csak úgy tessék-lássék módra.No ezért, persze, csak néhány kényes ízlésű látogatója marasztalta el a költőt.A lakás nyolclábú pókocskái, óvatosan tapogatódzó hangyácskái és farkincás egérkéi ezt az olykor felületes takarítást egyenesen imádták.
Idővel nem csupán a költő, de házanépe is írt verseket.Hiába, aki a malomban jár, lisztes lesz - tartja a közmondás. Micu például egérfogó körútja előtt így nyávogott:

Kis farkincás de remeg, de remeg!
Mit fogok ma? Egeret! Egeret!
Ez a játék de remek, de remek!
Fogócskázzunk, egerek, egerek!

Az egerek a versike hallatán jól elbújtak.Örültek, hogy Micu ilyen költői lelkű cica és előre figyelmezteti őket a veszélyre.Nem is fogott Micu egy árva egérfarkincát sem és kénytelen volt gazdájától kérni szájbavehető jutalmat nyávogó versikéjéért.
A hangyák is megzenésített versikéjük ütemére gurították haza a konyhaasztal alá betévedt borsószemeket:

Borsószemet görgetünk, hej, görgetünk!
Jó lesz az ám minekünk, de minekünk!
Borsófejtő egy-két szemet le-leejt,
asztal alá be se néz és ottfelejt.
E borsókból lesz majd a mi lakománk.
Meghívjuk e lakomára jó kománk!

A pókocskák - házi zugpókok - azért örültek, mert a költő takarításkor nem távolította el hálóikat, így nem érte csalódás a légyottra hívott legyeket.
Egy napon azonban félelmetes hír söpört végig a költő lakásán.Az egyik szemfüles egér, Cincogivincogi Sámuel, úgy hallotta unokatestvérétől, Farkincamarkinca Máritól, hogy a költő megházasodik.Jaj, mi lesz, ha jön az új seprű, amelyik jól söpör, itt is söpör, ott is söpör, és majd szívósan porszívózik is a feleség, de még a konyha kapitányi tisztét is átveszi?!
Sokáig tartott az izgalom, mint a háromhetes esős idő, és lassan jött a megnyugvás, mint tavaly Manó Marci erdőntúlról, csigaháton.Ám végül eljött.A költő felesége is verseket és meséket írt, ebben talán túltett a férjén, de a takarításban és a főzésben nem, ezért utóbbiakat szerényen férjecskéjére hagyta. Minden maradt a régiben a pókok, hangyák, egerek nagy-nagy örömére.
A kis állatok nem maradtak hálátlanok.Ha a költőnek vagy bájos feleségének mesefigurára volt szüksége, hát Pók Pál, Hangya Tóni vagy a farkincás Cincogivincogi Sámuel önként vállalkozott rá, hogy átsétál egy kicsit a mesébe.
Micu cica is elégedett volt, mert azontúl minden nyávogó verséért kétfelől is kapott jutalmat: gazdájától éppúgy, mint csinos gazdasszonyától.

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!