Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-05-12 13:14:02
Megtekintve: 2090
Majmos, cicás történet
Volt egy icipici erdőszéli falucska.Ott lakott Karmosharcos Zebulon, a cica, gazdájával, Kedveshegyi Kelemennel.
A kamra olykor kiürült Kelemenéknél, ilyenkor alig-alig mutatkozott egér, de a cica nem esett kétségbe.Elment meglátogatni az erdei egereket.Azok nem tartoztak ugyan a rokonságához, - de ki mondja, hogy csak a rokonokat lehet meglátogatni?!Meg lehet látogatni az ismerősöket is, márpedig Zebulon sok egeret ismert.
Éppen az erdőben kutatta egérismerőseit, amikor, egy rózsaszín hajnalon, különös valaki jelent meg veres nadrágban.Olyat még nem látott az erdő, de csak azért, mert addig sohasem látott majmot!
A majom nagyon magabiztosan viselkedett.Egy vaddisznóra ráparancsolt, hogy döngesse meg a vadcseresznyefát!A vaddisznó eleinte ellentröfögött, de a majom meggyőzte, hogy haszna lesz ebből: egyrészt neki is jut vadcseresznye, másrészt ő kinevezi Kerekerdő Bölcs Elefántjának.Igaz, orrmánya rövidecske, de hát kis erdő - kis ormány, nagy erdő - nagy orrmány!
A vaddisznónak nem sok cseresznye jutott, mert a majom gyorsan elkapkodta előle a nagyrészét, de büszke címe megmaradt.A szőrös muki másokat is előléptetett az erdei ranglétrán.Néhány csigabigáért cserébe a feketerigó így lett Kerekerdő Hatalmas Túzokja.A túzok ugyan nagytestű pusztai madár, de Kerekerdő még sohasem látott túzokot, a majom pedig felsorolt húsz okot is arra, hogy miért érdemelte ki a rigó a túzok rangját, ezek közül csak a legelsőt említem most: a puszta az puszta, az erdő az erdő, erdőben túzokfaj másként keresendő!
A siklókígyó néhány madártojásért Kerekerdő Óriáskígyója lett, de legnagyobbat mégis Karmosharcos Zebulon lépett előre, mert őt a majom - amikor a cica karmait megtekintette - egyből kinevezte Kerekerdő Félelmetes Oroszlánjának, és megparancsolta: minden állat féljen tőle!A legtöbb már addig is félt, csak a vaddisznó nem akart félni a cicától, ám röfögőjére hullt felülről egy nagy faág, és akkor már ő is hajlandó volt.
A majom elmondta a cicának, hogy milyen nagy úr volt ő Kereksátoros Uramiéknál.Ő volt a fővilágszám, - és annyi banánt kapott!
A cica megkérdezte tőle:
- Úgy megszeretted az erdőt, hogy már a világért sem mennél vissza a Keressátoros Urakhoz?
- A világért nem, de banánért igen - vallotta be a majom.Ez az erdő nem igazi erdő, mert itt nincsen banán.Ám nem tudom, hogy most hol kerekezhetnek Kereksátoros Uramiék.
Hazasietett a cica és beszélt gazdájának a veresnadrágos szőrösmukiról. Kedveshegyi Kelemen a homlokára ütött:
- Az az állat csak majom lehet!Bémegyek a városkába, hátha valaki keresi elveszett majmát.Egyszer egy komám elkóborolt kutyát talált, kapott egy harapást, utána meg egy nagy veresbankót.Előbbit a kutyától, utóbbit a kutya gazdájától, részint kárpótlásul, amiért megharapta a kutya, részint pedig azért, mert megtalálta a kutyát, - pedig nem is a koma talált rá a kutyára, hanem a kutya a komára!
Messze volt a városka, az út nagyon sároska, de érdemes volt odamennie Kelemennek.Már az állomáson találkozott egy falragasszal, azon vigyorgó majom volt, meg egy versike:

Ez a majom Karacsuk.
Az okos szájat becsuk:
majmot keres és talál,
kit cirkuszunk visszavár!
HÉTSZÁZ PENGŐ JUTALOM!
- ezt ígéri versdalom.
Ráadás: egy papagáj.
Hozd a majmot!Siess már!

A versikét egy magát nagyra tartó önbabérkoszorús költő írta: Szépenszóló Szilárd, állatetető és cirkuszköltő, az igazgató megbízásából, két pár tormás lóvirsliért, meg egy kancsó sörért.Ó, boldog békeidők, amikor ilyen szépen honorálták a költőket!
Kedveshegyi Kelemen a meglepetéstől csak egy idő után csukta be a száját.No nem a falragasztól, vagy a rajta levő csodás költeménytől lepődött meg, hanem a mellette levő leány, Csipkedős Rózsika szépségétől.A leány úgy tett, mintha a falragasz érdekelné olyan nagyon, ám valójában félszemmel a daliás legényt, Kedveshegyi Kelement nézte.Szó szót váltott.Kelemen és Rózsika együtt mentek el a cirkuszigazgatóhoz, aki adott nekik két kosarat, majomcsalogató banánnal telten.
No a veresnadrágos majmot nem is kellett csalogatni!A banánt falta-falta, és mire az utolsót is befalta, még azt is hagyta, hogy a cirkuszigazgató kövér felesége ölelgesse.Kiderült: jobb szeret a cirkuszban, mint az erdőben!
Sok minden egyéb is kiderült, így például Csipkedős Rózsikáról, miután feleségül ment Kedveshegyi Kelemenhez, az, hogy csak kedvesen csipkedős,
sokkal inkább csókot kérős.Odaköltözött az erdőszéli falucskába, Kelemenhez és Zebulon cicához.A cicáról kiderült: ha olyan kitűnő háziasszony süt-főz, mint Rózsika, akkor a cica jobban szeret otthon, mint az erdőben.A hétszáz pengőről kiderült az, amit mindenki tudott: nagyon nagy pénz, és ha okosan használják fel, akkor szépen fiadzik.A papagájról kiderült, hogy túlságosan cirkuszszerető, visszarepült a kerek sátor lakóihoz, de a cirkuszigazgató küldött kárpótlásul Kelemenéknek egy ménkű nagy ládát, amibe akár tíz kisördög is belebújhatott volna, de csak kettő bújt bele, két ikerördögöcske, azok sem rögtön, hanem a Kedveshegyi házaspár lakodalmának harmadik évfordulóján, az egyiket Kedveshegyi Karcsinak hívták, a másikat Kedveshegyi Évácskának.
No és még valami kiderült: van úgy, hogy két ikerördögöcske olykor tízzel is felér!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!