Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-02-06 17:37:39
Megtekintve: 1774
Ülj mellém, Vers...
Ülj mellém, Vers! Nagyon különös lény vagy,
paradoxonok árja szíveden:
világot szeretsz és világot gyűlölsz,
egyszerre vagy barát és idegen.

Látni akarsz, - de nem akarod látni:
mint lesz a Szép értelmetlen halott
szívbúsító világban, hol a látók
gúnyból, bohócként halhatatlanok.

Te halj meg úgy, mint Ő: a furcsa isten,
ki felöltötte titkok köntösét!
Ám oly hamar már önmaga sem tudta:
Út-e az út, Elég-e az elég?

Ülj mellém, Vers! Ne vitázz emberekkel!
Aki ember, mint én is, lásd, beteg.
Úgy fáj, ha tud: a tudás tehetetlen!
S tudatlanságtól is könnyes szemek.

Minket, Te Vers, nem gyógyíthat meg senki!
A látszat-lét csak látszat-otthonunk.
E hit-mímelőn hitetlen világban
pusztulóban a Lélek: önmagunk.

Mégis, Te Vers, mit ember meg nem értett
(s mint érthetne ez a vesztes világ?!):
emeld át fénybe fényfosztott időből
szép szív-jeled, a Hiány Csillagát!

Ó, jó, tudom...mégse mondd azt: hiába!
Ne úgy halj meg, miként az emberek,
de inkább úgy, mint Ő, különös isten,
ki mégis elküld egy csillagjelet!

(2009)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-06-04 02:08:03
Te is tudod: a Vers sose mondja azt, hogy "Hiába". Ez ellentmondás lenne a létével, megszületésével.
Minden hiába-versed újabb és újabb győzelem a hiábavalóságok felett!
2009-02-09 12:14:30
Kedves mephisto!

Örülök, hogy tetszett a vers! A vers mindig idegen is, annak is, aki írta, az is beszélget, esetleg vitatkozik vele.A vers különös élőlény, - ha megszületett, akkor ő a fontos, nem az alkotó, akinek neve még akkor sem mond valójában semmit, ha számon tartja az irodalomtörténet.

Üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-02-08 20:10:32
Nekem nagyon tetszik. Egy kicsit olyan érzés volt, mintha mellém is ült volna ez a vers. Köszönöm az élményt.