Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2008-04-07 16:46:02
Megtekintve: 1857
A katona
A katona, az álmok katonája,
onnan jött, ahol vörös volt az ég
vértől, vágytól, tűzvésztől, szabadságtól,
pokol és menny gyújtott vörös zenét.

A katona ment, lengő árnyfalak közt.
Fent hold gurult: lángfehér félelem,
de bátorságát Álomisten adta:
kegyetlen Szép, szívközel-Végtelen.

A katona ment, majd leült egy kőre.
A volt-seregből más nem is maradt,
csak ő, s a tájon, éjbús-feketében,
Álomisten-szem: csillagpillanat.

A katona tudta, hogy milyen vesztes
ma minden győző: mindegyik felett
rút önérdeke, Aranysárga isten,
ajándékával mond ítéletet.

A katona ült. Ingott árnyfal, erdő,
erdőkön túli országos vadon.
Ő ült, kövén a megkövült Időnek,
s eltűnődött emberen, csillagon.

A kéz legyintett, de Szívben kegyetlen
Jósággal villant éles, szép Mese:
vörösből jött, valónál Valóbb Álom:
Csillagpiros, - a Lélek Istene.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-18 07:57:26
Kedves Magnólia!

A katona ennél többet is tudott: az Igazság nem alkalmaz ilyen primitív érdek-kategóriákat!

Üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-05-18 00:28:20
A katona biztos azt is tudta: A győztesnél Hős -- a vesztesnél Hóhér.