Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Athos
Alkotások száma: 6
Regisztrált: 2006-06-22
Belépett: 2008-10-14
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Elbeszélések (1)
-Versek (5)
Feltöltve: 2006-06-22 09:00:04
Megtekintve: 1769
Alkony
Nap nyugszik a tó vizében,
Vérszín csillag arany égen,
Erdőt s dombot nyel merészen,
Majd megnyugszik a sötét mélyben.

Elalszol te is, mint a Nap,
Szívembe zárod fénylő aranyad,
Szemed azúrkékje ambrózia falat,
Ajkad mézharmatja szomjoltónak marad.

Izzó csókod csontjaimban lángol,
Mint a Föld kohója mit feltüzel a mámor,
Bőröd puha selyme gyöngyházból szőtt fátyol,
Szerelmed virága gyökeret vet bárhol.

A világ is elhalkul, mint a szívem,
Lassú dobszót mímel éppen,
Máglya hamvad bársony éjben,
Pernye száll az esti szélben.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
Nes
2006-06-22 22:56:45
Nekem tudod, hogy tetszik főleg a "szemed azúrkékje":)
gratula és nyertem:P
2006-06-22 15:36:59
Ez volt igazából a cél. Vogelweide hatására írtam.:)Az eredetiséggal kapcsolatban viszont igazad van ritkán tudok, igazi, modern verset írni. De talán valakinek ez is tetszik.:/
2006-06-22 14:51:12
Olyan mintha egy trubadúr énekelné szíve hölgyének :-D
Szóval nem érzem túl eredetinek de ennek ellenére szívesen hallgatnám az ablak alatt:-D
2006-06-22 12:17:10
Köszönöm szépen!:))
2006-06-22 10:56:38
Nagyon jók a verseid. Gratula! :)