Korosodom,
mert látszik az , hogy futni már nem futok az után, aki az utcán rám kacsint, inkább sután meglepődök, hogy ki ez az ördög, és mit is akarhat vélem. Remélem. Inkább mert valószínű csak a kontaktlencsével selypít a jobb szemére hogy higgyem: kevés szemérme és olyan fajta aki karjaiba akarna velem henteregni, párnapihéket a hajból utána kiszedni.
Pedig nem is.