Árnnyal bélelt szívemben hömpölyög
Háborgó vérem; s gondolat-ördögök
Táncolnak lelkemben, patáik sebeket hasítanak,
Helyükön ködös kínrengeteg, viharkavarta sivatag.

Villogó vasfogakkal tépik ki a sebek mélyét,
Préselik felszínre szívem sok rejtett emlékét.
S mérges nyálukkal táplálják a gyökereket,
Míg a csíra szárba szökken, s behálóz, eltemet,
Rág, elemészt,s felnevet.