Az élet olyan, mint az évszakok.
A tavasz a megújulás ideje,
Melyben a gyermekből felnőtté válás lakik,
Folyton meg újulva nő, szépül s változik.
A nyár a melegség, forróság és szépség ideje,
Meleg, mert szívedbe melegség költözik,
Forró, mert a szerelem izzítja,
Szép, mert gyermeked kacagása széppé teszi.
Az ősz, az elválás, a búcsú ideje,
Néha fájdalmas, de mégis gyönyörű,
Fájdalmas, mert gyermekeid kirepülnek védő szárnyaid alól,
De gyönyörű a szemükben lévő csillogástól,
Mellyel unokáid nézik.
A tél az elmúlás, a pihenés és a betakarított gyümölcs élvezetének ideje,
Az elmúlásé, mert eljárnak feletted az évek,
A pihenésé, mert fáradt tested ezt kívánja,
És a betakarított gyümölcsé,
Melyben gyermekeid, unokáid sikerét, boldogságát ízlelheted.
Minden évszakban használd ki, amit lehet,
Így lesz tartalmas, és boldog az életed.