Merengő!
Felemelő, mosolygó
Lelket melegítő!
Arcát a jégvirág faragta
szurtos szemével körbetekint
hangja a szellő kacaja,
alva
hajtva
gyorsan jár a szíve malma.

Belédles
- cseppek a kút alján-
de ezt nem hallván
lenéz a mélybe.
A lelked tövibe�
hol burjánzik a Gondolat
Ó, ha tudná értelmét...
várná szerelmét
éjen s napon által
találkozna a cserfes bárddal.

Köszöne neki
de futna messzi
s a bárd utánna.

Tudja,
hol temették el a zordat
s hol emelték az új Holdat.