Egy angyal volt talán, a remény angyala.
Ki örömet hoz,kijavítja más kegyetlen hibáját
Hangja olyan volt mint az ég dala,
Dalából reméltem, széppé teszi sorsom fonalát.

Egy tündér volt ő ki elhozott mindent mi nemes.
Gyönyörű alakja ámulatba ejtett.
Arca, szeme, szája olyan mint ő kedves.
Tőle szenvedő lelkem minden kínt elfelejtett.

Őszíntén remélem, tudom, hogy eljön még ő
És előtör belőlem mit aznap éreztem.
Együtt biztos tejlesül egy szebb jövő.
Térden állva adom elő mit akkor kérdeztem.

Csak jöjjön el legyünk hát boldogok
ismét kéz a kézben ugy mint régen.
Ebben a világban nincs ennél szebb dolog.
Mást az élettől nem kérek és csak annyit mondok: Köszönöm szépen!