Jó lovag, ha hosszú útról, azért jöttél,
Hogy velem végezzél, engem legyőzzél
Ne késlekedj arra kérlek, állok elébe
Nem védekezem majd, ne is kérjed
A halált hoztad, hogy fejem vigyed.
Ám lovag, csupán egyre válaszolj
Életem elvenni a semmiért, miért akarod?

Magas sárkány, arcod nem látom,
Ám hangod hazug, úgy hallom
Népem retteg a falakon túl,
Békét hoz, ha kezem kardomhoz nyúl

Hát azt hiszed, lovag, hogy öléssel
Megnyugszik a csürhe, és békét teremtessz?
Nem leszek más, mint egy áldozat a béke nevében.

Sárkány, ölni jöttem,
Vért ontani, köd előttem, köd mögöttem
Azt teszem amire vágynak,
Békéért halált kívánnak...

Tedd meg hát, jó lovag, - szólt a sárkány
S mély döfést érzett oldalán,
Könnyei hullattak a gyilkos fejére,
S mikor elhullt belenézett a szemébe.
Az óriás sárga tükrök mélyén a lovag szeretetet pillantott meg.