Feltöltve: 2012-09-08 08:15:49
Megtekintve: 1739
Valami különös áhitat lengi be a szobát,
Az éjszaka csendje kúszik fel a lábamon,
ahogy ülök a fotelban mozdulatlanul,
Előttem egy tükör és csak nézem hangtalanul.
Valami különös vágy járja át a testem,
Néha megremegek a szívem zakatol hangosan,
Pupillám kitágul, megmozdult a tükörben az alak,
Rezzenéstelen arccal nyúlok felé, de nem érem el.
Valami különös érzés ébredezik bennem,
Valaki nem hagyja, hogy tovább szunnyadjon,
Belémköltözött és járja a lelkem nesztelen,
A tükörből néz vissza rám ,mégsem én vagyok.
Az éjszaka csendje kúszik fel a lábamon,
ahogy ülök a fotelban mozdulatlanul,
Előttem egy tükör és csak nézem hangtalanul.
Valami különös vágy járja át a testem,
Néha megremegek a szívem zakatol hangosan,
Pupillám kitágul, megmozdult a tükörben az alak,
Rezzenéstelen arccal nyúlok felé, de nem érem el.
Valami különös érzés ébredezik bennem,
Valaki nem hagyja, hogy tovább szunnyadjon,
Belémköltözött és járja a lelkem nesztelen,
A tükörből néz vissza rám ,mégsem én vagyok.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-09-09 20:04:30
Így utólag az egész elég pontatlan..ez olyan hirtelen jött belőlem.. nem is gondolkodtam csak feltöltöttem..:/
2012-09-09 06:48:40
Érdekes megfigyelések,önmegfigyelések. Tetszett! Bár nem kötelező egy versnek címet adni, mégis célszerű valami címfélével megjelölni, például esetleg első sorával (utóbbi már valójában cím is). Cím nélküli vers olyan, mint gyermek név nélkül, - szerintem, még ha a szerzőnek a címadás nem is kötelessége.