Feltöltve: 2008-07-14 19:08:45
Megtekintve: 2036
Ismeretlen
Küldtél egy érzést szavaiddal,
Átitattál a gondolataiddal.
Méregként adtad betűidet,
Láthatatlan karmaiddal
Szenvedésed bőrömbe vésted,
Hoztál egy érzést nekem,
Szavak nélkül öleltél csendben.
Tollaid simogatták testem,
Vérző sebeimből tápláltad,
Vándorló, fáradt lelked.
Elvittél magaddal.
Mondd, merre járunk?
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-07-15 06:30:42
Sejtelmesen titokzatos vers. Ugyanakkor légiesen szép. csodálatot csepegtettél vele a lelkembe.