Feltöltve: 2006-08-17 22:00:18
Megtekintve: 1651
Az Út
Mocskos utak,
Véres porán járok,
És átölelnek,
Éjszakai virágok.
Romos falvak,
Bűzös utcáin állok,
És rám törnek,
Az emberkirályok.
Sötét pince,
Legmélyén várok,
És elvisznek,
A kínozni vágyók.
Kések között,
Véremben ázok...
Meghaltam?
Még mindig látok!
Véres porán járok,
És átölelnek,
Éjszakai virágok.
Romos falvak,
Bűzös utcáin állok,
És rám törnek,
Az emberkirályok.
Sötét pince,
Legmélyén várok,
És elvisznek,
A kínozni vágyók.
Kések között,
Véremben ázok...
Meghaltam?
Még mindig látok!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-29 14:59:55
Nagyon jó a ritmika, a rímeket is eltaláltad. A tartalom elgondolkodtató, engem legalábbis gondolkodtat :) az a kérdés foglalkoztat, hogy vajon ki is ez, aki mesél? szereplíra volna? vagy Te vagy, csak valamiféle történetet, fantáziát írsz le... Tetszik!:)