Fényes salakokkal dobáltam meg
végleg
felhagyva a játszadozással
a süket meghatottságból kifúvó
lehellet
összeszorított. A változással
kifordult az esernyő minden porcikája
hajlékony
nekifeszültem, sikoltó ruhája
engedett.. meglátom,
mit tehetek.
kétszeresen szántom át a tüdőm.
s ma új kortyok várnának,
hajszáldarabkák maradnak ujjam közt
nyugodtan, mintha nem
látszanának halottnak.
igen, éppmost téptem szét életed.